Az antitest gyorsteszt létrejötte
A SARS-CoV-2 a koronavírusok családjába tartozó vírus, mely súlyos, akut légzőszervi szindróma képében jelentkező betegséget okoz. Elsősorban cseppfertőzéssel terjed, köhögés vagy tüsszentés útján, a fertőzött betegekkel való kontaktusba kerülés esetén.
A fertőzés lappangási ideje átlagosan három-hét nap, ezután a jelentkező tünetek elsősorban láz, köhögés, légzési nehezítettség és fáradtság. A legtöbb betegnél a fertőzés enyhe lázas betegség formájában nyilvánul meg, azonban elsősorban idős vagy krónikus betegségben szenvedőknél súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek. A betegség az esetek egy részében halállal végződik, melynek aránya nagyobb az idősebb és krónikus beteg embereknél. Emellett megemlítendő, hogy a férfiak halálozási kockázata majdnem kétszerese a nőkének.
2020 februárjában a SARS-CoV-2 által okozott betegséget a WHO COVID-19-nek nevezte el. Ezt a betegséget igyekeznek kimutatni az antitest gyorstesztek alkalmazásával, melyekből az elmúlt évek során több fajta is elérhetővé vált. Az egyik a vírus örökítőanyagának közvetlen kimutatása polimeráz láncreakcióval légúti mintából, azaz a PCR antitest gyorsteszt, a másik a vírus antigénjeinek kimutatása rapid fluoreszcens immunoassay-vel légúti mintából, a harmadik pedig a vírus elleni antitestek kimutatása vérből.
A PCR és az antigén-alapú antitest gyorstesztek
A PCR-teszt a legspecifikusabb a koronavírus esetén, ugyanis annak örökítőanyagát mutatja ki. Ezt az antitest gyorstesztet felső légúti mintával végzik el, azaz orrból is garatból vett mintát vizsgálnak, melynek eredménye 24-48 órán belül megvan. A fertőzőképességet mutatja ki, és csak különlegesen képzett emberek végezhetik el a vizsgálatot, ugyanis a nem megfelelően levett vagy kezelt minta álnegatív eredményt adhat.
A rapid antigén antitest gyorsteszt gyorsabb, olcsóbb, ám alacsonyabb érzékenységű, mint a PCR. Akkor alkalmazzák, ha a fertőzöttségre nagy az esély, és csak ennek tényét akarják igazolni, hiszen a vírus S-proteinjét vizsgálják. Szintén felső légúti mintát vesznek, azonban már akár 15 percen belül meglehet az eredmény, így a beteg szinte azonnal elkülöníthető. Azonban ha a betegség korai szakaszában végzik el, mutathat negatív eredményt, ahogy a nem megfelelően vett vagy kezelt minta is.
Antitest gyorsteszt és az IgG antitest vizsgálat
A 2020-ban kirobbant járvány esetében az antitest gyorsteszteknél vérmintából IgG antitest vizsgálatot is végeztek, hogy kimutassák, átesett-e az alany a betegségen. Ennek az antitest gyorstesztnek a hivatalos neve SARS-CoV-2 tüske fehérje specifikus IgG antitest vizsgálat. Ez az IgG mellett az IgM szintet is nézi, vagyis az Immunoglobulin M-ét, amit szintén az immunrendszer termel. A betegségek során az IgM jelenik meg először, már néhány nappal a fertőzés után. Fő funkciója a kórokozók eliminálása direkt agglutinációval és a komplement rendszer aktiválásával.
Az IgG antitest nagyjából egy-két héttel a fertőzés után válik kimutathatóvá a szervezetben. Vagyis ha egy IgG-re irányuló antitest gyorsteszt pozitív lesz, akkor a kórokozók már régebb óta jelen vannak a szervezetben. Esetenként a vizsgált személy még fertőzhet, ám az is lehetséges, hogy teljesen mentes a baktériumoktól, vírusoktól, ugyanis az antitestek minimum fél évig, de van, hogy tovább is kimutathatók lesznek a vérből, és immunitást biztosítanak.
Ezen antitest gyorsteszt során az ujjbegyből vett vérminta négy eredményt adhat:
1. Az IgG és az IgM is negatív. Ez két dolgot jelenthet: vagy egyáltalán nincs fertőzés, vagy még nem telt el négy-öt nap. Ebben az esetben javasolják, hogy pár nap múlva az alany térjen vissza egy újabb vizsgálatra, amikor már kimutatható lehet az IgM.
2. Az IgG negatív, de az IgM pozitív. Az IgM az 5. és a 21. nap között mutatható ki a szervezetben, az IgG egy-két hét után. Vagyis ebben az esetben az alany beteg, még fertőz, és nagyjából a betegség első-második hetében járhat.
3. Az IgG és az IgM is pozitív. Ez nagyjából a betegség 14. és 21. napja között lehetséges, amikor az alany még mindig fertőz, de már kialakultak az antitestek, és kifele tart a betegségből.
4. Csak az IgG pozitív. Az alany ekkor már nem fertőz, az IgM eltűnt a szervezetből, azonban még minimum fél évig fennállhat ez az állapot. Amíg az IgG kimutatható, addig biztosan lehet tudni, hogy az alany átesett a betegségen, és jelenleg tartós immunitással rendelkezik. E mellé az eredmény mellé kell egy negatív PCR teszt, hogy kizárható legyen a fertőzés, ugyanis az IgM eltűnése ellenére a baktériumok, vírusok még hetekig ürülhetnek a szervezetből a légutakon keresztül.
A pozitivitás határértéke 50 AU/ml. Ez alatt az eredmény negatív, ám ez nem zárja ki a fél évnél régebbi vagy nagyon friss fertőzést. Felette pedig pozitív.
Mire jó az antitest gyorsteszt?
Az antitest gyorsteszt eredménye megmutatja, hogy az alany átesett-e a betegségen, illetve hogy jelenleg fertőző-e, mehet-e közösségbe, vagy rendelkezik-e tartós immunitással. Az IgG teszt további előnye, hogy nagyjából meghatározható, hogy az alany a betegség melyik stádiumában van, meddig tarthat még a fertőzés. Ha már csak az IgG pozitív, akkor nem állapítható meg pontosan, hogy mikor esett át a betegségen, ugyanis a megjelenő antitestek mennyisége és így az élettartama egyénenként változó. A PCR és az antigén alapú antitest gyorstesztek sem tudnak stádiumot kimutatni, kizárólag kvalitatív vizsgálatra alkalmasak, így eredményük csak pozitív vagy negatív lehet.
Az antitest gyorstesztek egy része nem csak a korábbi fertőzés által generált immunitást tudja igazolni, hanem a védőoltás segítségével kiváltott immunválaszt, vagyis az oltóanyagok okozta védettséget is. Az utólagos igazolás megléte felhasználható a védettségi kártya igényléséhez.